enru
Választási tankönyv
2006-12-13 11:48:44
VIII. Ami kimaradt…Érdekességek a választások világából
Három témát szeretnénk röviden bemutatni, s ily módon is színesíteni a választásokkal kapcsolatos tudnivalók palettáját. Napjaink egyik legaktuálisabb témája választásszakmai berkekben az elektronikus szavazás, vagyis az információtechnológia fejlődésének hatása a választások megszervezésére, lebonyolítására. Az elektronikus szavazás megkönnyítheti a fogyatékossággal élők választójogának gyakorlását is. A HIV/AIDS elsősorban az afrikai országokban jelent problémát, s van hatással a választásokra is, mégsem haszontalan tudnunk erről a jelenségről.

Elektronikus szavazás
A választási folyamat egyes feladatainak lebonyolításához szükséges, és nagy segítséget nyújt az információtechnológia. Általában a választói névjegyzék elkészítésében, a részeredmények, végeredmények meghatározásában, statisztikák készítésében, adatok nyilvántartásában segítenek a számítógépes rendszerek.
Amikor az információtechnológia a szavazatok leadásának módját, illetve a szavazatok összeszámlálását is érinti, elektronikus szavazásról beszélünk. Az elektronikus szavazás megvalósításának több formája van, ezek közül a legelterjedtebb az urnát helyettesítő érintőképernyős szavazóterminál a szavazóhelyiségben. Ismert olyan gyakorlat is, amikor lehetőség van a szavazóhelyiségen kívül, különböző helyeken felállított, hálózatba kötött szavazógépeken („kioszk”) leadni a szavazatot. Továbbá, lehetséges elektronikusan szavazni interneten keresztül, valamint mobiltelefon és PDA segítségével is.
Az elektronikus szavazás alkalmazása számos előnnyel járhat. Gyorsítja a szavazatok összeszámlálását, a végeredmény meghatározását. A szavazókörön kívüli szavazási lehetőségek biztosítása pedig növeli a választási részvételt: könnyebben szavazhatnak például a mozgáskorlátozottak, azok is, akik a szavazás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön. Ugyanakkor az elektronikus szavazás biztonságához, hiteléhez, alkalmazhatóságához rengeteg feltételnek kell teljesülnie. Úrrá kell lenni a választók és a jelöltek, pártok bizalmatlanságán, a technikával szembeni idegenkedésen, és persze biztosítani kell azokat a jelentős anyagi forrásokat, melyeket az új rendszer kiépítése és bevezetése megkövetel.
Ezért a hagyományos, „papír alapú szavazás” mellett fokozatosan célszerű bevezetni az elektronikus szavazási technikákat. Az érintőképernyős terminált az USA-ban és Európában is sok helyen használják, ám az interneten, mobiltelefonon keresztül lebonyolított e-szavazás továbbra is ritka kivételnek számít. Általában kísérleti projekt keretében tesztelik a választott módszerek megbízhatóságát, hatékonyságát. A kísérleti projektek rendszerint néhány szavazókört, a választók egy bizonyos csoportját érintik, vagy nem is politikai választásokon kerülnek alkalmazásra (pl. egyetemeken, ifjúsági parlamentek, tanácsok választása során).
Hollandiában a legtöbb szavazókörben elektronikus szavazási technikákat alkalmaznak, a 2004-es Európai Parlamenti Választásokon pedig azok a külföldön tartózkodó holland polgárok, akik előzetesen regisztrálódtak, az interneten keresztül is szavazhattak. 2004-ben Madridban is lehetett bármilyen, internetre kapcsolt számítógépen, nyilvános terminálokon is, illetve mobiltelefonon SMS-ben voksolni egy helyi népszavazáson. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Egyesült Királyságban is több ízben teszteltek szavazókörön kívüli elektronikus szavazási módszereket. Észtországban a 2005-ös helyhatósági választásokon szavazhattak interneten keresztül a választópolgárok.

Fogyatékossággal élők választójogának gyakorlása
A fogyatékossággal élő emberek (hallás, látáskárosultak, mozgáskorlátozottak) részvétele a választási folyamatban választópolgárként, vagy jelöltként gyakran nehézségekbe ütközik. A fogyatékossággal élő emberek gyakran nem tudják érvényesíteni alapvető jogaikat, mint a szabad mozgáshoz, információhoz, szavazáshoz való jogot, s ez a társadalmi, politikai életben korlátozott szerepvállalást tesz számukra lehetővé. A választás napján, a szavazat leadásakor fellépő leggyakoribb problémák a következők:
• A hallássérültek számára jeltolmács nélkül a kommunikáció komplikált, de a szavazólap kitöltése rendszerint nem okoz nehézséget. Írott tájékoztató a szavazás menetéről, regisztrációról segíthet eligazodni.
• A látáskárosultak közül a vakok a szavazólap kitöltésénél segítséget kapnak, de más országokban alkalmazott, speciális szavazólapokkal (Braille írás) egyedül is szavazhatnának, mely egyúttal biztosítaná számukra a teljes titkosságot.
• A mozgássérültek nem tudják megközelíteni a szavazóhelyiséget, ezért számukra eleve kizárt, hogy együtt szavazzanak a többi választópolgárral. A mozgóurnás szavazásnál problémát jelent az előre megbeszélt időponthoz viszonyított nagy késés, ill. az, hogy a késésről nem informálják a szavazásra várakozókat. Az ehhez hasonló példák azt erősítik meg a fogyatékossággal élő választókban, hogy szavazatuk nem fontos.
Minden szavazat számít. Ennek az elvnek, illetve a demokrácia értékeinek erősítésének, a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megvalósulása érdekében pozitív intézkedésekre van szükség. Mit jelent ez? Segíteni kell őket abban, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a választásokról, szavazás menetéről számukra is érthető formában (hangkazetta, videófelvétel jeltolmáccsal, Braille írás stb). Célszerű a mozgáskorlátozottak számára is elérhető szavazóhelyiségek, ill. szavazófülkék biztosítása. A szavazóhelyiségek kiválasztásánál tanácsos lenne kikérni a mozgáskorlátozottak segítségét, esetenként az otthonok, egyesületek tudnak a szavazókörzet minden választópolgárának alkalmas helyiséget biztosítani.
A választójog egyenlőségének elve azt kívánja, hogy valamennyi választásra jogosult személy, így a fogyatékossággal élő választópolgárok is kinyilváníthassák véleményüket a szavazás napján.


HIV/AIDS hatása a választási folyamatra
Első látásra furcsának tűnhet, hogy bármilyen kapcsolatot is találjunk a választások egyes aspektusai és a korunk pestisének is nevezett betegség, az AIDS jelentette kihívás között. Azonban ha végig gondoljuk, hogy a választás az emberekről szól, a választási folyamat főszereplői is különböző szerepeket betöltő személyek (hiszen a pártokat, választási szerveket is személyek alkotják), nyilvánvaló lesz, hogy az emberiség eddigi legpusztítóbb betegsége problémákat tud okozni azokban az országokban, ahol az a népességet nagymértékben érinti. Ez a kapcsolat egy újabb bizonyítéka annak, hogy a választások nem elszigetelt térben léteznek, hanem nagyon is összefüggnek a hétköznapjainkkal.
A betegség napvilágra kerülése óta több mint 39,4 millió ember fertőződött meg világszerte, és csak Afrikában 2,3 millióan haltak meg. Az AIDS elsősorban a fejlődő országokban jelent nagy kihívást nemcsak a társadalmi, gazdasági fejlődésre, emberi jólétre nézve, hanem az adott ország választási rendszerének fenntarthatóságára nézve is. Miért? Az AIDS a lakosság valamennyi korosztályát érinti, s a magas halálozási ráta érinti a választópolgárokat, s megnehezíti a szaktudás továbbadását a választások, és a politika terén is. Nem mindig könnyű pótolni a tapasztalt, alapos tudással rendelkező szakembereket, s ez valamennyi ágazatra, tevékenységi területre érvényes, így a választásokra is. Jelenleg az AIDS Dél-Afrikában jelenti a legnagyobb kihívást: az ország felnőtt lakosságának 20%-a (4,7 millió ember) fertőződött meg.
Szakértők szerint a választási rendszer típusának kiválasztásában is figyelembe kell, ha egy országban nagyon magas az AIDS áldozatainak száma. Egy tanulmányban az olvasható, hogy az Első befutó elnevezésű rendszer érzékenyebb az AIDS jelentette kihívásokra, mint az arányos, listás szavazás rendszere. Ennek az az oka, hogy a betegségnek áldozatul esett parlamenti képviselők helyére újakat kell választani, míg a listás szavazás rendszere lehetővé tenné, hogy a pártlistáról válasszák ki az új képviselőt. Az időközi választások lebonyolítása rendszerint jelentős költségterhekkel jár.
Zambiában például, mely az Első befutó rendszert alkalmazza, 1964 és 1984 között összesen 46 alkalommal kellett időközi választásokat tartani, s ebből 14 alkalommal baleset, haláleset miatt. Ugyanakkor, 1985-2003 között (1985 februárjában regisztrálták az első AIDS megbetegedést az országban) 102 időközi választást tartottak, 59 esetben a képviselők halála miatt. 1992-2003 februárja között, amikor a legtöbb megbetegedést regisztrálták Zambiában, 39 alkalommal kellett időközi választásokat tartani hasonló okok miatt.

***

Forrás: The ACE Electoral Knowledge Network
http://www.aceproject.org/